• Egyéb

    Visszatértünk

    Gondolom feltűnt mindenkinek, hogy mostanában nem írogatunk/irogattunk, ugye? Ennek az volt az oka, hogy 4 hétre hazalátogattunk Magyarországra. Pontosabban tömény 3 hetet töltöttünk el családunk körében és ezt a tartalmas 3 hetet egy 5 napos finn-és észtországi pihenéssel vezettük le, ami nem igazán sikeredett pihenésre. Biztos mindenki látta  Chevy Chase: Európai vakáció filmjét…., na ilyen volt nekünk a két északi ország.

    Igaz nem ausztrálos téma, de ha igény van rá, akkor szívesen írok 1-2 bekezdést Helsinkiről és Tallinnról. Mit jártunk be, érdemes-e megvenni a „Helsinki Card-ot” és a „Tallinn Card-ot”, amit túristáknak találtak ki, stb…

    Ime egy rövid összefoglaló:  Helszinki belvárosa ugyanolyan, mint Budapest. A házak szürkék, piszkosak. Macskaköves utak.  Rengeteg túrista és ezáltal a szemét is sok. Úgyhogy a belvárosban gyorsan letudtuk a kötelező túristaköröket és inkább tüzetesebben meglátogattunk két kis szigetet.

    Az erőd szigetet és a skanzen szigetet. Mindkettő nagyon szép volt. A skanzen szigeten csak megcsörgettük a pirított mogyorós dobozt és már jött is 1-2 éhes mókus. Nagyon bátrak voltak, a kezünkből vették el a mogyorót. Ezt meglátván a cinkék, támadásba lendültek és lecsaptak a tenyerünkben lévő maradék mogyorószemekre. Rászálltak a tenyerünkre és annyira bátrak voltak, hogy még válogattak is a szemek között.

    A kikötőben a piacon isteni lazacot lehet enni kaprosmajonézes öntettel és ropogósra sült bébiújkrumplival, ne hagyjátok ki, ha arra jártok. Sajnáljuk, hogy nem volt több időnk Finnországban, szívesebben néztük volna meg a vidéki részeket és szerettünk volna áthaladni a sarkkörön is, de nem fért bele. Viszont a Télapó azt üzeni: idén mindenki megkapja, amit kér… 🙂

    Sikerült az egyik nap átugrani Tallinnba, Észtország fővárosába. A „gyors” komp 1,5 óra alatt ér át.
    Hihetetlenül gyönyörűűűű a belváros. Régi várnegyed, várfal, bástyák, mégrégebbi épületek, érdekes történelem.
    Megérte átmenni!

    Helszinkiből Szingapúrba a 11,5 órás repülőúton olyan mázlink volt, hogy a „biznisz” osztályon ültünk, felár nélkül! 🙂
    Micsoda szerencse! Ággyá alakítható székek, luxus hely a lábnak. Papival nem ért össze a könyökünk. Csak a kajáltatásra keltünk fel és az egész utat végigaludtuk. Nagyon jó volt.

    Szingapúrban volt 5-6 óra az átszállásra. Bejártuk mindhárom terminált és megnéztük a kis parkokat az egyes terminálokon.
    Szingapúr reptere nagyon gyönyörű. Hihetetlen tisztaság van. A felesleges idő eltöltésére rengeteg ingyenes dolog közül választhatsz: mozi, konditerem, masszírozó gépek, játékszobák, pillangópark, napraforgópark, orchideapark, páfránypark. Ha átutazóban vagytok és van pár órátok, akkor érdemes felkeresni ezeket az ingyenes helyeket. Az idő is telik és nem utolsósorban jó kis szórakozás. Gyerekeseknek ideális, le lehet kötni a kölköket pár órára és jobban bírják a további repkedést.

    Este 10:20kor beszálltunk az Adelaidebe tartó gépbe. Mindenki a helyén, de mégsem indultunk. Idő van, menni kéne. Csak nem. Negyed óra múlva befut egy későiGizi! Rá vártunk. 🙁
    Újabb tíz perc és nem mozdulunk. Kapitány közli, hogy elromlott a „légihíd”, amin keresztül beszálltunk a gépbe és nem tudják elhúzni a törzstől. Újabb tízpercek telnek el. Már 40 perces késésben vagyunk. Végre híd elhúzva, de nem indulunk.

    Kapitány: elnézésüket kérem, de az egyik WC átváltott autómatára és percenként lehúzza magát, így a vízkészletünk 30%át már elhasználtuk. A mérnökökre várunk, hogy megszereljék. Mivel a mérnököknek sem sikerült megjavítaniuk, ezért az egész budit lekötötték a rendszerről. Végül egy órás késéssel nekirugaszkodtunk és megcéloztuk Adelaide-et. Az út szerencsére eseménytelen volt. Landolás után viszont parkoló pályára küldték a gépünket és nem engedtek minket leszállni. Mi történt?

    A pilóta: még egyszer elnézésüket kérem,  ugyan a tegnap esti késést sikerült valamennyire behoznunk a levegőben, most viszont bármennyire is vicces, de az éjszaka folyamán itt is elromlott a híd, amit a géphez tolnának, ezért várnunk kell, míg helyet szorítanak nekünk valahol máshol. Mindenki felröhögött a gépen.

    Leszállásnál a pilóta is kiállt az ajtóba és elköszönt az utasoktól, ahogy szokták. Papi odaérve viccesen „beszólt” a pilótának: Nem a Te hibád… 🙂 Erre a pilóta bácsi: Pedig én mindent megpróbáltam…

    Szóval, újra itthon vagyunk. Jó volt otthon lenni és találkozni a családdal, barátokkal…
    De ahogy a mondás szól: Mindenütt jó, de a legjobb itthon!

    Kata