Egyéb

Az igazság elhallgatása nem bűn…

Akkor sem, ha rákérdeznek? Elhallgatjuk az igazat és hazudunk? Ez nem bűn? Mi van? Úgy látszik ez így van rendjén. Legalábbis itt Ausztráliában. Ezt nyilatkozta élőben az itteni rendőrfőnök, mikor kiderült az igazság.

Múlt héten vasárnap kezdődött az egész. Ekkor hirtelen 17 korona-vírusos fertőzöttet regisztráltak. Szinte mindegyiket egy családra vezették vissza. Pont most, mikor szinte már mindegyik állam megnyitotta a határait. A hír hallatán WA, QLD, NT és TAS egyből lezárta határait a dél-ausztrál lakosok előtt.

Az egészségügyi szervek azonnal megkezdték a kontaktok felkutatását. Kiderítették, hogy a zéró személy egy karanténhotelben dolgozott takarítóként és állítólag nem közvetlen kapcsolattal fertőződött meg, hanem egy tárgyon keresztül. Helyben vagyunk. Melbourne-ben is anno azzal robbant be a vírus második hulláma, hogy egy ilyen hotelkaranténban unatkoztak az emberek és összefeküdtek a biztonságiakkal, akik meg hazavitték a vírust és a lavina megindult.

A hét elején újabb fertőzötteket találtak itt, Adelaide-ben. Szerencsére nem túl sokat, de így már 22-re duzzadt a számuk. Nem hangzik soknak, de közel négyezer embert helyeztek karanténba. Viszont találtak egy fertőzöttet, akit nem tudtak ehhez a „buborékhoz” kötni. Ekkor még nem tudta senki az igazat. Ürgevics azt mondta az egészségügyiseknek, hogy ő csak egy vásárló volt abban a pizzázóban. A szakemberek megijedtek, hogy teljesen máshol valaki ilyen gyorsan megfertőződhet, ezért szerdán, három nappal a vírus „kirobbanása” után délután egykor Dél-Ausztrália miniszterelnöke bejelentette, hogy aznap éjféltől 6 napig kijárási tilalom lép életbe. Épp az ebédünket toltuk be a cégnél, amikor valaki berobogott a konyhába és bekapcsolta a tévét. Szürreális volt az egész. Huszonkét fertőzött és ilyen hirtelen kijárási tilalom?

Csak az egészségügyi dolgozók, élelmiszergyártók, rendfenntartók járhattak be dolgozni. Edzőtermek, plázák, kávézók, éttermek, ételkiszállító cégek, iskolák, ovik, egyetemek és minden egyéb szolgáltató szerv bezárt. Az oviba csak azok a gyerekek mehettek, akiknek a szülei eljárhattak dolgozni. Ha kiléptünk az utcára maszkot kellett felvenni. Egy nap egyszer egy ember a családból kimehetett ételt venni. A benzinkutak és gyógyszertárak nyitva voltak. Az általános orvosi ellátás limitált üzemmódban működött. Mondanom se kell, hogy a boltokban szerda délután 15 perccel a bejelentés után felütötte fejét a káosz. Mi az ami megint elsőre elfogyott? Igen, szerintem már az újszülöttek első szava is az, hogy budipapír, nem az, hogy anya vagy apa.

Szerda délután mi is hazacuccoltunk mindent, ami a munkához kellett. Papi csütörtök reggel összedugdosta a gépeket. Nekiálltunk „home office”-ban dolgozni. Én nagyon örültem a „home office”-nak. Elterveztem, hogy kenyereket, óriáskifliket és minden más színes-szagos pékterméket fogok sütögetni. Alig dolgoztunk otthon másfél napja, mikor már rebesgették, hogy rövidebb lesz ez a 6 napos kijárási tilalom. Mi van? Mi azt hittük, hogy majd biztos lesznek hosszabbítgatások. Ezzel szemben rövidebb? Pénteken ebédidőben bekapcsoltuk a tévét és élő közvetítésben ismét beszélt nekünk a miniszterelnökünk és a rendőrfőnök is.

Kiderült, hogy a pizzázós fertőzött nem vásárló volt, hanem kiszállíttó ott, abban a pizzázóban és mellesleg a zéró kontaktos csoporthoz köthető, mert azok közül valamelyik családhoz tartozott. Mivel ideiglenes vízummal volt itt, feketén dolgozott, gondolom mondta neki a főnöke, hogy kuss és ne kotyogja el magát. Ezért mikor kikérdezték őt az egészségügyisek, azt hazudta, hogy vásárló.

Egy ember miatt az 1,7 millió lakosú Dél-Ausztrál állam teljesen leállt. Eddig Melbourne-re mutogattak ujjal, most meg Adelaide a fekete bárány. Szóval kiborult ez a pizzás bili és pénteken bejelentették, hogy szombaton éjféltől meg is szüntetik a kijárási tilalmat. Hétfőtől minden megy a normális kerékvágásban.

Papi durrogva újra széthuzogatta a gépeket. Kemény három napig volt kijárási tilalmunk. Komoly kárt okozott ez a lázárás a gazdaságnak. A kávézók, éttermek, kajáldák több ezer dollár értékben dobálták ki az ételt, mert nem tudták az elején, hogy meddig lesznek kénytelenek zárva tartani. Azok az emberek, akik nem tudtak „home office”-ban dolgozni, vagy az éves szabijukat pörkölték, vagy fizetetlenen voltak otthon. És még sorolhatnám.

De nem jár büntetés annak, aki hazudik. Érdekes.

U.I. Van egy csomó száraz élesztőm. Valaki esetleg?

2 hozzászólás

Hozzászólás a(z) Huszár György bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük