A kabóca

2008. január 30. szerda by kata_papi

Ez gyors volt! 🙂

Krisz jóvoltából sokkal hamarabb lettünk okosabbak és ismertük meg “szörnyünk” titkát, mint ahogy azt vártam. Nem tudom honnan ered ez a természettudományi ismeret, mindenesetre köszönjük szépen!

Engedelmeddel felteszem ide azt az angol nyelvű cikket, amiből további érdekességeket lehet megtudni a kabócák életéről: klikk!

Akkor lássuk csak! Azért használtuk a csalafinta jelzőt a kérdésünknél, mert amit láttatok, az már nem egy élőlény volt, hanem csak egy üres, levetett páncél, kabát, házikó… Ki-ki nevezze aminek akarja.

Ezen a képen látszik, ahogy éppen kibújik ebből a menedékből, hogy megkezdje új életét a szabad levegőn.

Nem szép látvány, főleg nem, ha előszőr találkozik az ember ilyen szörnyeménnyel. Amikor már gyűjtöttünk egy kis bátorságot és meg mertük piszkálni egy bottal, akkor vettük csak észre, hogy már nem él, nem mozog. Mi több, úgy kapaszkodik, hogy még egy erősebb vihar sem tudja lesöpörni a fa kérégről.

Ezen a képen pedig a már teljesen kiszáradt, üres “jelmezt” láthatjátok. Mintha egy pengével hasították volna fel, úgy nyílik ki a páncél, mikor kibújik belőle a lakója:

A természet jól elbánt vele, na meg velünk, emberekkel is, hiszen a kabóca nemcsak csúnya, de hangos jószág is egyben. Ezért aztán még ha nem is látod, ő azért tudatja veled, hogy ott van a fűben, a bokron, a fán. 🙂

Papi


Nincs hozzászólás »

No comments yet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük