Hőhullám
Nem, nem a klimaxról lesz szó, bár már lassan az is aktuális, hanem az adelaide-i februárról. 🙂
Hihetetlen hónapunk volt! Ha van pokol, akkor az ilyen lehet. Gyorsan össze is dobtam egy egyszerű grafikont a februári hőmérsékletről:

A piros csíkkal csak a 30 fokos határt emeltem ki. Szinte alig volt pár nap mikor fellélegezhettünk és nem kúszott 30 fok fölé a hőmérséklet. Sokszor volt 40 közeli vagy néha a feletti. Én személy szerint melegpárti (itt a hőmérsékletre gondoltam) vagyok. Olyan 35 fokot el tudnék viselni az év 365 napján. De ez a hónap már nekem is túl meleg volt. A februári hónapban egyáltalán nem volt eső, pedig már nagyon kellene. A füvünk úgy ropog, mint a frissen hullott hó.
Az adelaide-i száraz meleggel ellentétben a keleti parton viszont tombolt a vihar, ciklonok és áradások követték egymást. A munkáink nagyban függnek az időjárástól. Bent a cégben egy nagy TV-n mindig az éppen repülni kívánt területek időjárás-előrejelzései futnak. Sikerült egy szép képet elkapnom a februári ciklon özönről. A Lam ciklon az Északi-területen csapott le, Marcia pedig Queensland északi partjainál. Tombolásuk csúcsán 4-es és 5-ös kategóriába sorolták őket (a trópusi ciklont 1-től 5-ig kategórizálják), de ahogy egyre beljebb haladtak vesztettek erejükből.


Itt nálunk az állatok is nagyon szomjasak voltak, minden alkalmat megragadnak, hogy vízhes jussanak. A nagy melegre való tekintettel a februári hónapban, most először vizet tettünk ki a madaraknak. Nem vagyunk az ideszoktatás hívei, de láttuk, hogy biztos örülnének neki. Azóta napjában többször friss vizet locsolunk egy nagy tálba és a madarak imádják. Csapatostul jönnek a kis sárgahasú cinkére hasonlító kismadarak. Ők nemcsak isznak, hanem kipancsolják a vizet. Aztán jönnek a verebek, ők csak isznak. A nagyobb tesű gerlék meg elzavarják a kicsiket és szép nyugodtan szürcsölgetnek. Hasznuk is van. Ivás előtt, ivás után akkurátusan végigpásztázzák a növényeket bogarak, hernyók és megbújó pókok után kutatva. Minden levél alá bekukkantanak, majd a kis kerti padok alá is beugrálnak és a fejüket forgatva a legkisebb hajlatot is átvizsgálják. Végezetül pedig „csatárláncban” végigszögdécselnek a pázsiton és kicsipegetik a fülbemászókat és társaikat.
A negyven fokok alkalmával kétszer is lemerészkedtünk a tengerpartra, hogy hűsöljünk a vízben. Szigorúan este 6 körül mentünk csak egy csobbanás erejéig. A víz olyan meleg volt, mint a fürdővíz. Hihetetlen, hogy fel tud melegedni a tenger. Órákig el lehetett volna ücsörögni benne.
Most meg már bő egy hete az őszt tapossuk. Jöhetne egy kiadós, áztató eső.
Kata