A homok “kakikupac” lakója

2015. június 28. vasárnap by kata_papi

a homok kaki kupac

a homok kakikupac

Krisz jóvoltából ismételten egy újabb szörny került a felszínre a szörnytárból. A titokzatos tengerparti homok kakikupac készítőjéről rántjuk le a leplet.

Ő nem más, mint a lugworm vagy sandworm, azaz a csaliféreg. Védett öblök vagy folyótorkolatok iszapos homokjában fordul elő. Maga az állat ritkán látható. Magányosan él egy U alakú alagútban 20-40 cm mélyen a homokban. Testfelépítése hasonlít a földigilisztához azzal a különbséggel, hogy 13 kopoltyúpárja és az ásást segítő serték vannak az oldalán. Hossza 10-20 cm (néha 25 cm-re is megnőhet), vastagsága 1-1,5 cm.  A lakócsőnek két járata van. Az elülső járatrésznél az árapály friss homokot sodor a csőbe, amit a csaliféreg elfogyaszt, és a benne található szerves anyagokkal táplálkozik. Minden felhasználható tápanyagot hasznosít. A hátulsó járatrésznél a csaliféreg nyálkát termel, ami a homokszemcsékkel összetapadva megkeményíti a járat falát, s így a járat nem omlik be. A csaliféreg ürüléke főként homokból áll. Ezt akkor üríti, amikor a táplálékrészeket kivonta belőle, azaz mintegy háromnegyed óránként és az emészthetetlen részt, ami már csak homok az üreg tetején hagyja kis kaki kupac formájában.

csalifereg_1

így néz ki a csaliféreg

így néz ki a csaliféreg élőben

csalifereg_3

A csaliféreg fontos táplálékforrása a parti madaraknak. A horgászok is előszeretettel szivattyúzák ki kis kézipumpákkal, hogy horgászáshoz csaliként használják.

Hogy mik nem élnek a lábunk alatt a tengerparti homokban…?!

Kata


4 hozzászólás »

  1. DZoli szerint:

    Sziasztok,

    Amikor tavaly jöttünk Angliába (akkor még autóval) a francia partoknál Dunkirk (Dunkerque, kinek mi tetszik) mellett megnéztük a II. VH idején elsüllyedt hajók apálykor megközelíthető roncsait.

    Azon a környéken láttam embereket, akik pumpaszerű “izékkel” (csak jóval hosszabbak voltak, mint egy általam ismert pumpa, és nem volt “befejezve”, vagyis egy egyszerű, nyitott cső volt az alsó része). Az ideiglenesen szárazra került homokba dugták a szerkezetet, felszippantották a vizes homokot, majd a következő mozdulattal a felszivattyúzott tartalmat ki is nyomták, és vizsgálgatták. Akkor elképzelni nem tudtam, mi a manót csinálnak. Lehet, hogy ők is valami ilyesmikre vadásztak? Hiába, mindig tanul az ember…

    • Kata szerint:

      Szia,

      Igen, igen. Szerintem ők is a csalikukacot szívattyúzták ki. És jól mondod, ez egy hosszabb pumpa. Olyan jó egy méteres lehet.

      Sikerült a háborús roncsokat megközelíteni? Papit kellőképp felcsigáztad ezzel… Szerintem a legközelebbi hazalátogatásunk alkalmával tuti el akar majd oda menni. :)

      • DZoli szerint:

        Persze, sikerült megközelíteni, de apálykor kell menni. És minél nagyobb az apály, annál jobb, természetesen. Előjelzésekből megtudható az ideális időpont.

  2. Djarimirri szerint:

    hű, pedig mielőtt a kommenteket láttam, épp írni akartam, h még nem is hallottam ilyen lényről és biztos csak Ausztráliában él. De ezek szerint nem! 😀 Az ember tényleg mindig tanul vmit!

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.