Egyéb

A „sörétöntöde”

Ejha, elég gyorsan érkezett a helyes megfejtés Zsuzsától, köszönjük szépen! Szerettük volna, ha igazi találgatások is érkeznek a feladványra, de jobban belegondolva, ha engem kérdeznének erről a toronyről, nekem lövésem sem lett volna a dologhoz. Pedig hát elég sok köze van a lövéshez. Nemde?  🙂

Szóval, ez egy gyár volt, egy öntöde, ahol söréteket, kisebb golyókat készítettk ólomból. Zsuzsától tudjuk, hogy áll egy ilyen torony Tatán is, ami jelenleg kilátóként üzemel. Én Tatán voltam katona anno, de nem volt szerencsém látni ezt a helyet, ami a Kálvária-dombon áll. Ha jártam volna ott, akkor nyilván emlékeztem volna rá, s nem ért volna meglepetésként, hogy mire is használták ezeket a tornyokat. Ráadásul mindketten Komárom-Esztergom megyeiek vagyunk, szóval elég szégyen ez a fajta tudatlanságunk.  Kértem egy kis segítséget az internettől a magyarázathoz:

” A sörét golyó alakú, 1,5-15,5 milliméter átmérőjű, ólomötvözetből vagy acélból készült lövedék. A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik úgy, hogy a középen üres, több emeletes torony felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet egy tésztaszűrőhöz hasonlító lemezen keresztül egy, a torony aljában lévő vízzel teli kádba csepegtetik. A cseppek lehullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel, majd kihűlve megszilárdulnak. A sörét mérete a torony magasságától függ. Minél magasabb a söréttorony, annál nagyobb golyó készíthető.” A teljes cikk ITT olvasható.

A neten találtam egy fekete-fehér filmet, ami pont azt mutatja be, hogyan is készültek a sörétek annak idején: ITT megnézheted.

Papi

 

7 hozzászólás

  • DZoli

    Papi, nem vagy egyedül, nekem sem volt „lövésem” sem, mire is való a torony. Amikor valami hasonlóval találkozok, az ötletesség az, ami elgondolkodtat: Kinek jutott eszébe ez a módszer? Hiába, az emberi találékonyság azért nem semmi…

  • Lackó

    Én csak azt nem értem, hogy a csepp alakot szerintem 1m-ről is elérné. Minek ekkora magasság?
    Illetve, hogy a csepp alaknak van a vége, ami hegyes. Azzal mi lesz?

    De tök érdekes, és biztos, hogy ha ez ennyire bevett gyártási mód, hogy Tatától Tasmániáig így készül, akkor biztosan ez a tuti módszer.

    A videóért külön köszönet!!!

  • Papi

    DZolinak: igazad van, minden egyes nap okosabbak lehetünk valamivel, azaz ma is tanultunk valamit. 🙂

    Lackónak: azt írják, hogy: ” a cseppek lehullva a felületi feszültségtől GÖMB alakot vesznek fel… ”
    Szóval pont azért kell a magasság, hogy ne legyen farkincája a cseppnek. 🙂

    • Lackó

      Hát gimiben a newtoni fizikát is ép hogy tanultuk, de ez (hogy nagyobb sebességnél eltűnik a cseppforma) eléggé ellentmond azoknak, amiket ott mondtak nekünk.
      Persze inkább hiszek a sörétöntő-szakiknak (és többszáz éves tapasztalatuknak), mint egy gimis fizikatanárnak.

      Ha majd összeomlik ez az informatikai világ (és jön az apokalipsziks), elmegyek sörétet gyártani. 😀 Bár a filmen látható porálarc nem tudom mennyire véd az ólomgőz ellen. De az biztos, hogy zombik ellen nagy kereslet lesz a sörétre.

      • Lackó

        Közben azért van egy olyan érzésem, hogy nagy hülyeséget írtam itt fentebb a fizikáról. De sebaj, ezt is vállalom! 🙂
        Szerettem én minden tantárgyat, csak pont a fizikát, meg a kémiát nem…

    • Lackó

      Azóta, hogy megnéztem a videót, a youtube folyamatosan sörét öntéssel kapcsolatos videókat dob fel nekem. De ott kb fél méterről csöpögtetik vízbe.

      Az önkritikáról meg az jutott eszembe, amikor Katával közös kollégánk mindig azt mondogatta, ha szerinte hülyeséget mondtunk, hogy „Hova jártál te iskolába? Na ott kellett volna atomot robbantani.” 🙂

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük