Betonba öntve

2007. július 13. péntek by kata_papi

Belváros. Adelaide egy 30×70 km-es területen fekszik, amelynek túlnyomó része kertvárosi jellegű. Maga a belváros egy durván 2×2 km-es négyzet, ezen belül is az igazi belvárosi mag a felhőkarcolóival és irodáival mindössze 1×1 km-es. Ez már a fekete öltönyösök világa, ha ide belépsz, hagyj fel minden reménnyel.  🙂  (a számadatok természetesen nem egészen pontosak, de arányaiban nézve helytállóak, így kell elképzelni Adelaidet.)

Ez a kép is a belváros része, kívül az 1×1-es négyzeten, de még belül a 2×2-esen. Mikor az anyaországban eldöntötték, hogy kellene ide egy város, egész egyszerűen leültek az asztalhoz, és megtervezték. Ennek is köszönhető ez a mértani szabályosság, na meg a rengeteg zöldfelület.

Szóval, ez az utca is magán viseli az akkori építészeti jelleget, szerencsére megmaradt az utókornak. Szépen rendben van tartva az összes épület, bennük hangulatos éttermek, sörözők s kiskocsmák, csak tudj választani közülük.

Sok étterem előtt lépten nyomon aprópénzbe botlik az ember. Az aprók nemcsak úgy elszórva vannak a járdán, hanem betonba öntve. Korábban már írtam erről, most képek is készültek róla. Mindenféle nemzet fizetőeszközét megtalálhatjuk a talpunk alatt, csak le kell hajolni és érdekesebbnél érdekesebb apróságot lelhetünk: kerek aprót, szögletes aprót, lyukas aprót, teli aprót, fekete aprót, fehér aprót, töltött aprót, töltetlen aprót…  Gombóc Artúr itt igazán elemében lehetne, persze csak ha csokiból lennének ezek az apróságok. Természetesen hazánk pénzét is tapossák a járókelők, itt egy sorozat belőle:

Ha numizmata lennék, vennék egy légkalapácsot és…   :-))

Papi


Nincs hozzászólás »

No comments yet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.