Ejha, elég gyorsan érkezett a helyes megfejtés Zsuzsától, köszönjük szépen! Szerettük volna, ha igazi találgatások is érkeznek a feladványra, de jobban belegondolva, ha engem kérdeznének erről a toronyről, nekem lövésem sem lett volna a dologhoz. Pedig hát elég sok köze van a lövéshez. Nemde?  🙂

Szóval, ez egy gyár volt, egy öntöde, ahol söréteket, kisebb golyókat készítettk ólomból. Zsuzsától tudjuk, hogy áll egy ilyen torony Tatán is, ami jelenleg kilátóként üzemel. Én Tatán voltam katona anno, de nem volt szerencsém látni ezt a helyet, ami a Kálvária-dombon áll. Ha jártam volna ott, akkor nyilván emlékeztem volna rá, s nem ért volna meglepetésként, hogy mire is használták ezeket a tornyokat. Ráadásul mindketten Komárom-Esztergom megyeiek vagyunk, szóval elég szégyen ez a fajta tudatlanságunk.  Kértem egy kis segítséget az internettől a magyarázathoz:

” A sörét golyó alakú, 1,5-15,5 milliméter átmérőjű, ólomötvözetből vagy acélból készült lövedék. A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik úgy, hogy a középen üres, több emeletes torony felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet egy tésztaszűrőhöz hasonlító lemezen keresztül egy, a torony aljában lévő vízzel teli kádba csepegtetik. A cseppek lehullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel, majd kihűlve megszilárdulnak. A sörét mérete a torony magasságától függ. Minél magasabb a söréttorony, annál nagyobb golyó készíthető.” A teljes cikk ITT olvasható.

A neten találtam egy fekete-fehér filmet, ami pont azt mutatja be, hogyan is készültek a sörétek annak idején: ITT megnézheted.

Papi