Az én ausztrál jogosítványom

2009. augusztus 18. kedd by kata_papi

Azért ez a címe, mert Papi már írt egy “Jogosítvány” bejegyzést 2008. január 31-i dátummal (akit érdekel olvasson vissza), amikor ő is végig csinálta ezt a tortúrát.

Ez az egész jogosítványosdi dolog nem szól másról csak a pénzről. Hogyan húzzunk le mégtöbb pénzt a bevándorlókról. A Papi írt arról, hogyan választott Európai oktatót, hátha az majd nem akar sok pénzt kicsikarni az emberből. Ebből a megfontolásból én is ugyanazt a szerb ürgét hívtam fel. Sajnos annyira be volt táblázva, hogy csak augusztus 18-ra tudott volna időpontot adni, ami nekem már elég késő lett volna. Az elméleti tesztet június 30-án tettem le, innentől van egy hónapja az embernek, hogy a vezetési vizsgát is letegye, különben… Nem tudom mi van különben. 🙂

Egyes számú ürge elfoglalt, hívtam a kettes számút, aki szintén szerb. Neki voltak szabad helyei, így maradtam nála. Egy óra 80 dollár, elég borsos ár. Mondom neki: 17 éve van jogsim, ebből egy évet Angliában vezettem, nekem csak egy átváltás kéne magyarról ausztrál jogsira. Nem gond, mondja.

Ezek után első órán ott kezdtük, hogy: ez a kormány, jobb oldalon a kis kar index, bal oldali kar ablaktörlő, majd elsorolta a sebességeket és felhívta a figyelmemet, hogy ez automata kocsi ám. Agyam kicsit elborult, majd a “kösz Csoki sokat segítettél” (remélem mindenki tudja melyik alapműből idéztem) szállóige jutott az eszembe és majdnem nekiugrottam. Vezetési óra után mondja: látom jól vezetsz, semmi gond, de…

De a következő órán elmondom az ausztrál szabályokat, mert az ausztrálok nagyon kényesek a szabályokra és szigorúan veszik. Vigyáznom kellet, hogy ne röhögjem el magam. Kell a pénzem mi? Jól nevelt voltam és csak annyit mondtam, hogy rendben, mikor?

Második óra lement és áradozott, hogy bárcsak minden tanítványa ilyen lenne, bla-bla… De a következő óra egy miniteszt, azaz minivizsga lesz. Nem akartam megkérdezni, hogy öreg, eddig mit csináltunk…?

Minivizsga után mondja: mehetek vizsgázni, keres egy vizsgáztatót, a hétfő jó? Mondom: remek. Erre ő: oké, de előtte egy bemelegítő óra!

Úgy érzem baleknak néznek. Ez van. Ha beszólok, akkor leadja a drótot a vizsgáztatónak, meghúznak és még többe fog kerülni.

Hétfőn, miután kellőképpen “bemelegedtem”, oktató kiszállt, vizsgabiztos beszállt. A “bácsi” 75 év feletti volt. Húúú, mondom, akkor 5 km/órával kevesebbel kell mennem. Elmondta az elmondanivalót, majd kiszállt és mondta, hogy nyomjam meg a féket, kapcsoljam az indexet, és dudáljak egyet. Minden működött. Elkezdtük. Erősen kellett koncentrálnom, mert szegénynek nem ment az R betű kimondása. Utasításai így hangzottak fonetikusan: szekönd tefik lájtsz tön jájt! (második lámpánál fordulj jobbra)

A vezetési vizsga kb. 30-35 perces. Apró hibáim voltak: egyszer épp akkor néztem tükörbe, amikor már kattintottam is az index-el (gondoltam, itt helyben fejbe lőnek). A párhuzamos parkolásom két kocsi közé: nem volt pontosan középen, azaz elől-hátul ugyanakkora távolságnak kell lennie, nekem kicsit hátrébb volt mint előrébb. Itt a világvége!!! A harmadik hibám: 4 sávos úton a belső sávból “U” megfordulást kellett csinálnom és nem mentem elég mélyen be a bekötő utcába, ezért egy kicsit hátra kellett tolatnom, hogy befejezhessem a fordulót (ha magam vagyok kicsit felugratok a padkára és kész). Más hibám nem volt. Elköszöntünk és azon nyomban bementem a Közlekedési Irodába, hogy kérjem a jogsit.

Gizi-2: kérem az útlevelet, jelenlegi jogsit, lakcímet igazoló papírt. Átadom neki és látom elindul lefénymásolni. Mondom neki: ezeket 3 héttel ezelőtt Gizi-1 már lefénymásolta, benne vagyok a rendszerben. Gizi-2: nem úgy van ám az…

Kezdek ellenálló lenni. Lepereg. Lassan visszacsoszog és elkezdi bepötyögni az adataimat: útlevél száma, majd “órákig” keresi a jogsi számát, megtalálja, bepötyögi azt is. Én meg állok értetlenül. Ugyanitt tettem le az elméleti vizsgát. Benne vagyok a rendszerben. Ugyanezeket az adatokat Gizi-1 már felvitte. Nincs ügyfélszámom? Milyen számítógépes rendszert használnak? Valami nem világos nekem. Na, nagy nehezen elkészült. Megkérdezte: hány évre szeretném? Visszakérdeztem: mennyi a maximum, mert nem akarok évente szarakodni vele. Így “vettem” meg 10 évre a jogsimat! 🙂 Majd közölte, hogy menjek a sarokba, ahol lefényképeznek és digitális aláírast rögzítenek. Mondom neki: 3 hete már megcsinálták ezeket. Erre ő: az már régen volt. Ja, mondom magamban: azóta biztos máshogy írok alá és a hajam is megnőtt és kiszőkült… Aztán beugrott: hát persze ez alatt a 3 hét alatt 10 évet öregedtem, ezért van ez az egész újrafényképezünktégedcirkusz!

Amikor elméleti vizsgán voltam, akkor a vizsga után Gizi-1 kifizettetett velem 42 dollárt tanuló jogsira. Nem értettem mi a fene ez. Azt hittem valami ügyintézési díj. Otthon Papi mondta, hogy neki ilyet nem kellett fizetnie. Rá egy hétre kaptam egy tanuló jogosítvány kártyát, ami 2 évig érvényes. Kezdett derengeni a dolog, de nem voltunk 100%-ig biztosak. Másnap megmutattam az oktatónak, aki meg volt lepődve azon, hogy ilyet kaptam.

A lényeg, Gizi-1 kicsit szétszórt volt és elengedte a füle mellett, hogy én azt mondtam neki: 17 éve van jogsim, vezetek, szeretnék egy ausztrál jogsira való “átváltást” kérni. Szóval mindezeket elengedve a füle mellett még akkor sem esett le neki a tantusz, amikor kezébe vette a magyar jogsimat a hivatalos angol fordítással együtt, lefénymásolta azokat és bepötyögte a számítógépbe a jogsi számát. Úgy kezelt, mint egy 16 éves, első jogsiját kérő személyt. Ezért fizettette ki velem a tanulójogosítványt.

Nekem se kellett több (amúgy is elég pipa voltam/vagyok az egész jogsi miatt), bementem és tök véletlen ugyanahhoz a Gizi-1-hez kerültem, pedig sorszámhúzósdi van. Megismert. Meglobogtattam a “jogsit” neki és elmagyaráztam, hogy mi az ábra. Nem volt a helyzet magaslatán, hátrament a menedzserhez és 5 perc múlva 3-an jöttek vissza! Húú, most már nem mondhattam neki, hogy: na gyere ki a hóra, megbeszéljük, mert többen voltak. 🙂

Többször elnézést kértek. Elismerték, hogy hibáztak és mondták: csekken visszakapom a pénzt. Ma, 2009. aug. 18-án meg is jött a csekk. 🙂 Csak azt nem értem, hogy én lennék az első külföldi, aki ausztrál jogosítványt szeretne és akinek van egy érvényes otthoni jogsija és nincs rajta azon a nyamvadt országlistán…? Olyan bonyolult ez??!! Kezdem azt érezni, hogy én komplikálom túl a dolgokat.

Összegezve:

26 dollár – elméleti vizsga

26 dollár – másodszori elméleti vizsga 🙂

+42 dollár – tanuló jogsi díja

-42 dollár – vissza adták a pénzt

4×80 dollár – első óra, magyarázó óra, miniteszt óra, bemelegítő óra

120 dollár – vizsgadíj

285 dollár – jogosítvány díj 10 évre

———————–

777 dollár

Még belegondolni is rossz, hogy otthon egyszer már fizettem (pontosabban a szüleim) a jogsi megszerzéséért.

Most keresnem kell egy klinikát, ahol kérek egy agymosást, hogy azt a sok hülyeséget, amit ezalatt a 3 hét alatt belémsulykoltak elfelejtsem. Papi is mondta, hogy teljesen meg vagyok zavarodva, amikor vezetek.

Persze, mert próbáltam magamra erőltetni azokat, amiket mondott az oktató. Vezetés közben többet kellett néznem jobbra-balra és hátra, mint előre! Ha az index nem megy 5 másodpercig, bukta. Oktató mondta számoljak nyugodtan hangosan, a vizsgáztatót nem fogja zavarni. Tízezeregy, tízezerkettő, tízezerhárom, tízezernégy, tízezeröt. 🙂 Megálltunk egy egyenes úton, induljak el hegynek. Hol itt a hegy? Piros lámpánál az előttem lévő autótól 1 méter 20 cm-re kell megállni. Ha én vagyok az első a lámpánál, akkor a vonaltól 300 mm-re. Kanyarodásnál csökkentsem le az autó sebességét 18 km/h-ra, mert ez automata autó és nincs motorfék.

Itt van újra az elindulási procedúra, amit Papi már felsorolt egyszer, de felfrissítem nektek, hogy holnap, amikor beültök az autóba nehogy elszúrjátok: tükör, index, számolás tízezeregy-tízezerkettő-tízezerhárom-tízezernégy-tízezeröt, fék benyom (akinek nem automata az a kuplungot nyomja), sebességbe teszem, tükör, holttér ellenőrzés, kézifék kienged, és elindul.

Kata

Ui.: ja, majdnem elfelejtettem. Ha be akarok állni tolatva két autó közé, akkor álló helyzetben kell tekergetni a kormányt. Papinál itt ment ki a biztosíték… 🙂


Nincs hozzászólás »

No comments yet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.