Disznótoros

Ritka pillanatok egyike, mikor Magyar Házba megyünk. Őszintén szólva 7 év alatt most vasárnap volt a második alkalom, hogy ott jártunk az egyikben. De vannak olyan megmozdulások, aminek nem tudunk ellenállni, ilyen például a véres-májas hurka és a házi kolbász.  🙂

Mióta kijöttünk csak egyszer ettünk hurkát, amit véletlenül találtunk a hentesnél. Épp két-három héttel ezelőtt említettem Móninak, hogy ha a hentesüknél jár, akkor vegyen nekünk véres és májas hurkát, mert kivánósak lettünk. A náluk lévő hentes a legjobb Adelaideben!

Nem volt nekik, de mondta, hogy pont most szóltak, hogy az egyik Magyar Házban disznótoros ebéd lesz vasárnap. Nem gondolkoztunk sokat rajta. Megbeszéltük velük, hogy akkor vasárnap ott találkozunk.  🙂

Aznap délelőtt csörgött a Laci, hogy kellene neki plusz két bak autószereléshez. Papi mondta semmi gond, fél óra múlva be tudjuk dobni, mert pont azon a környéken leszünk. Odaértünk és kérdezték, hogy mi szél hozott a városnak erre a részére. Mondtuk, hogy disznótoros lesz a Magyar Házban, nem tudtátok?. Több se kellett nekik, Kati összeszedte a két gyereket és jöttek ők is négyen. Szerencsénk volt, mert a „külön terem”, azaz a billiárd szoba még üres volt, így 8-an körbeültük az étkezőasztallá alakított billiárd asztalt. A menü: véres-májas hurka, kolbász, párolt káposztával és burgonya pürével. Jól éreztük magunkat és a kaja is finom volt! Boti igazi magyar gyerek, mindent megevett, amit elé raktak. Meg persze mi is.

Kata

Ui: már a kovászos uborkát sem kell nélkülöznünk, hála a lengyel hentesnek  🙂