„Great White Polar Bear”

Nem, nem fedeztünk fel egy új állatfajt, amit így hívnak, de az utolsó előtti napon megint történt valami aranyos dolog a suliban, amiről elfelejtettem beszámolni.

Amolyan tingli-tangli nap volt, hiszen már mindenki letudta a vizsgáit és készült a jól megérdemelt pihenésre. Hogy mégse töltsük teljesen feleslegesen az időt, kvízjátékot szerveztek nekünk a tanárok. Nem volt kötelező, de azért csak összejött 5 csapat, 6-10 fős létszámmal. A mi csapatunk volt a legkisebb a maga 6 főjével, a többiek mind többen voltak.

Gondolom nem meglepő, hogy főleg Ausztráliával kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni. Voltak földrajzi, az őshonos állatvilággal és sok egyéb mással kapcsolatos kérdések is.

Az egyik talány így szólt: milyen fajta állat az, amit úgy hívnak, hogy „a nagy fehér…” ? (The Great White …)

No, mondom magamban, ez nem nehéz, hiszen a nagy fehércápáról van szó, ezt mindenki tudja. Ezután a rövid gondolatmenet után hangosan, na jó csak félhangosan, hogy az ellenfelek meg ne hallják, mondom a csapattársaimnak, hogy ez a fehércápa lesz.

Tudni kell, hogy az asztalunknál 5:1 arányban Ázsia vitte a prímet Európával szemben.

Szóval, miután a biztos tudás birtokában elsuttogtam nekik, hogy a nagy fehércápáról van szó, egy pillanatra megállt az idő. Szinte hallottam, ahogy nyikorognak az agytekervények rizsen felnőtt, kedves, aranyos barátaim fejében, s próbálják előkutakodni eme állatról való ismeretüket, de nem. Nem találtak semmit! Ha hiszitek, ha nem, nem tudták, hogy a nagy fehér, az bizony a rettegett s az ausztrál vizeken is gyakran előforduló cápa! (!)

Ezek után, ahelyett, hogy hittek volna nekem, azt tudták kisütni közösen, hogy a „nagy fehér”, az csakis és kizárólag a jegesmedve lehet. Mi van? Mondom, nem jól tudjátok, ez cápa, nem medve! De ők nem tágítotak, s mivel 5:1 arányban le lettem szavazva, maradt a „nagy fehér jegesmedve” a cápával szemben.

Aztán mikor kiderült az igazság, csak nevettek egy nagyot az egészen, jól megveregették a vállamat, hogy ez igen Peter, te aztán tudsz, s ment minden tovább, mintha mi sem történt volna.

Ennek ellenére szoros küzdelemben, de megnyertük a játékot, én meg csak ültem ott leforrázva, halvány mosollyal az arcomon, s arra gondoltam: ez nem lehet igaz!

Papi