Egyéb

Az egyik szemünk sír a másik…

A kovid ugyan szerencsére lecsengőben van, elvileg lehet már utazni, de sok minden összejött, ami miatt úgy tűnt, hogy idén se tudunk elmenni.

Velünk kezdődött az egész bizonytalanság. Szinte az utolsó pillanatig, június 16-ig nem tudtuk, hogy mikor kezdik meg a házunk építését. Papírokra vártunk. Ha rajtunk múlt volna, akkor már januárban leteszik az alapot, de jelenleg úgy néz ki 4-5 hónap csúszásban vagyunk. A dolgok állása szerint pont a Cape York-i út környékén kezdtek volna vakarózni és Papi szeretett volna jelen lenni minden mozzanatnál, ezért nekünk választani kellett a ház és Cape York között. Papi azt mondta: Cape York megvár és mivel nincs kétharmados többségem a családi szavazásoknál, így kénytelen voltam beletörődni. Aztán úgy alakult, hogy június 16-án kaptunk egy előzetes/ceruzás kezdés-kalkulációt. Három hetet mondtak július elejétől számolva. Ez azt jelentette, hogy Cape York még éppen belefér. 

Sajnos a csapat másik felének viszont pont erre az időszakra futott be egy nagy munka, amit felelőtlenség lett volna visszautasítani. Hisz mindenki pénzből él, pénz nélkül nem tudnánk utazgatni. Az ő helyükben mi is a munka mellett döntöttünk volna. Így sajnos „Tehén” csapata, legalábbis idén nem tud belevágni Cape York meghódításának.

További hátráltató tényezők is felmerültek. Az egyik a „La Niña”, ami sok esőt és nagy áradásokat hozott Ausztráliaban. Fent északon most tombolnia kéne a száraz évszaknak, ehelyett esik és esik. Birdsville városkát június elején érte el az áradás és a múlt héten hallottuk, hogy még több áradás várható. Utunk Birdsville-n vezetne keresztül. De nem csak ott vannak áradások és nem csak az áradás a gond. Ha esik, akkor a földutak járhatatlanok. Vagy le vannak zárva és nem tudunk arra menni, kerülni kell. Vagy már rajta vagyunk, lezárják és benn ragadunk, napokra, egy hétre, vagy kitudja meddig.

A másik tényező, ami arra sarkallja az embert, hogy átgondolja ezt az utat az a jelenlegi üzemanyagár. Kb 10 000 km-t autóznánk le. Egyáltalán nem elhanyagolható, hogy mennyiért tankolunk. Ráadásul az Isten háta mögötti helyeken még vastagabban fog a ceruza, és mi szinte csak ilyen helyeken csalinkáznánk.

Összefoglalva: a csapat felének hiánya, áradások/esők, magas üzemanyagár miatt a mérleg nyelve a halasszunk egy évet irányba billegett. Nehezen írom ezt le, de úgy tűnt, a megtervezett Cape York-i túrát ismét tolnunk kell egy évvel. Kezdem azt érezni, hogy valaki nagyon nem szeretné, ha mi eljutnánk Ausztrália legészakibb pontjára.

Végül sok agyalás után úgy döntöttünk, hogy azért mégis jó lenne valamerre elmenni, hisz 2019 óta nem voltunk hosszabb túrán. Tizennégy hét szabink gyűlt össze, amiből öt hetet már három éve görgetünk. Mérlegeltük azt is, hogy ha ez most is kimarad, akkor mi a garancia arra, hogy jövőre, minden tekintetben jobb lesz a helyzet. Ezt senki sem tudja megjósolni. Szükségünk van egy kis lazításra, kikapcsolódásra, hogy távol legyünk a munkahelytől. Végül Papi péntek reggel kimondta a végszót: csináljuk. Madarat lehetett volna fogatni velem. 🙂

Szóval, elindulunk Észak-Queensland-be. Nem teljes egészében a megtervezett utat fogjuk bejárni. Hagyunk ki helyeket, ahova Tamásékkal mentünk volna be. Utunkat az időjárás fogja irányítani. Ha nem érünk el egy-egy helyet nem esünk kétségbe, mert jövőre talán ismét nekivághatunk majd Cape York-nak közösen. Ha nem érjük el a legészakibb pontot az se baj, csak úton legyünk. Nem valószínű, hogy a „régi távíróvezeték” útvonalát egyedül bejárjuk, hiszen nem keressük a bajt. Lehet hogy a vízesésekhez azért benézünk, vagy a híres „Shotgun Creek”-hez bekukucskálunk, hogy megnézzünk 1-2 vakmerő hőst. De az is lehet, hogy akkora esők lesznek, hogy magát a Cape York félszigetet el sem érjük. Ha ez bekövetkezik, akkor sem esünk kétségbe, a félsziget alatt kelet felé haladva kimegyünk a tengerpartig és szép lassan lecsorgunk a keleti partvidéken, ahol millió a látnivaló és mi még csak nagyon kis szakaszait jártuk be. A lényeg, hogy úton legyünk, messze a munkahelytől és meleg legyen.

Viszlát öt hét múlva! 🙂

Oldalak: 1 2

Egy hozzászólás

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük