Gratulálunk Posta!

Akik most egy elmarasztaló kritikát várnak a Postával kapcsolatban – szerintem a többség azt várja -azoknak csalódást fogok okozni. 🙂

Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy melyik ország, melyik lelkes és lelkiismeretes postai alkalmazottjának köszönhetjük levelünk célbaérkezését, de meghajlunk előtte. 🙂

A sztori a következő.

Mióta kiérkeztünk Ausztráliába, rendszeresen küldünk haza és kapunk is levelet otthonról. Eddig még egyetlen küldemény sem veszett el, vagy rongálódott meg. Mindig időben, általában egy hét alatt tette meg ezt a nem kis távolságot minden levél, vagy csomag. Néha még kevesebb idő alatt. Meg is voltunk elégedve a szolgáltatással és ez alatt az összes közreműködő hivatalt értem, bármelyik országban is legyen az.

Most azonban elkövettünk egy hibát. Legutóbbi egyik levelünkre elfelejtettük – khmm, Katám elfelejtette – ráírni a célországot, Magyarországot. Persze ez csak három hét múlva derült ki, amikor anyukám, meg már én is lemondtam róla. Így nagy volt a meglepetés, amikor végül mégiscsak hazatalált az elveszettnek hitt küldemény. Igaz kicsit gyűrötten, kicsit piszkosan, de célbaért.

Hogy mekkora kerülőutat tehetett meg ez alatt a három hét alatt, s hogy mely országban, országokban járt nem tudjuk, de az tény, hogy valaki végül mégis ráírta, hogy Magyarország. Cirill betűkkel. Azaz Вeнгpия. :-))

Köszönet minden közreműködőnek, fejet hajtunk! 🙂

Papi